A kokain és a báró

2007 július 4. | Szerző: inlove |

Ha igaz történet alapján forgat filmet a rendező mindig könnyebb, ugyanakkor mindig nehezebb dolga is van. Könnyebb, mert rendelkezésre állnak bizonyos hiteles források, dokumentumok és szemtanúk (ha még élnek). Nehezebb, mert az elvárás nagy: hitelesen kell visszaadni egy életet, egy történetet, magát az eseményt. Valószínűleg így volt ezzel Ted Demme is. Nagy fába vágta a fejszéjét, de megérte. Remekművet alkotott.

“A siker és a bűn, a pénz és a drog, a gyönyörű nők és az állandó veszélyek világa.” Ezzel talán el is mondtam dióhélyban George Jung életét. De persze azért ennél jóval többről van szó. George Jung ma is élő, valós személy. Róla készült a Betépve című film.

Nem tudom pontosan, hogy a könyv alapján készült-e a film, vagy fordítva, de nem is igazán lényeges. Élmény szempontjából mind a kettő elvarázsolt. Egy olyan különleges és veszélyes világa kalauzol el minket, amit nagyon kevesen élhetnek át. Akkora gazdagságot és pompát, ugyanakkor akkora veszélyt és bukást mutat be, ami tényleg ritka.

Itt van a film elején egy kisfiú, aki monológjával azonnal megnyeri az embert. Látunk egy apát és egy kissé agresszív anyát. És a szegénységet. Ez lesz a mozgatórugó. Mert a mikor a kis George végignézi apja anyagi küszködését, megfogadja: ő gazdag lesz. Bármi áron. Itt kezdődik a film.

Évekkel később folytatódik a történet, amikor a kisfiúból férfi lesz. Ott van hűséges barátja, Tuna. Együtt vágnak bele az ismeretlen Kalifornia kalandos világába. Itt vezetik be őket először a marihuana élevezetébe. Itt elindul a folyamat. A 70-es évek világába kalauzol bennünket a film, ahol a fű még legális volt, mindenki szívta a strandon, az étterembe, az utcán. Nem voltak még kifejezett “függők”. Először George is ezzel kezdi. Kiépít egy hálózatot, és egyhamar mindenkinek ő szállítja a füvet. Akit nem szeretett, annak nem szállított, és így az nem juthatott hozzá a cigihez. Ez volt.
Természetesen nem ment sokáig zökkenőmentesen az üzlet. Georgot lecsukták, mert elkapták csempészésért. És itt még nagyobb folyamat indult el.
A börtönben megismerkedik egy Pablo Escobar nevű férfivel, aki bevezeti a kokain világába. Mindketten leülték a maguk idejét, és mikor kiszabadultak… elkezdődött az igazi élet.

George a maga módján valósította meg a Nagy Amerikai Álmot. Siker, pénz, csillogás. Mindent megkapott, amit csak pénzen meg lehetett venni. Ő tette lehetőve a kolumbiai drogbáróknak, hogy teret nyerjenek Amerikában. George Jung volt mindennek a közpe. Tőle futottak ki a parancsok, hozzá futott be minden pénz. Ő volt a Minden, ő volt a kokain-báró.

Mégis minden szertefoszlott. Pablo, a barátja becsapta. Minden pénzét elvesztette. Az az ember, aki korábban Pabloval együtt indult a létra aljáról, és akivel együtt tárolták a lakásban az első milliókat, senkivé vált. Az első kokain szállítási üzlet után Georgenak annyi pénze volt, hogy nem tudta a lakásában tárolni. Három szoba volt telerakva pénzzel teli dobozokkal (és ezt úgy értsd, hogy faltól-falig, minden oldalon), és szó szerint a nappaliban úszott a pénzben. (És hogy később mennyi pénz gyűlt össze, azt felbecsülni sem lehet.) De egy fillér nélkül még most a börtönben ül. Mert talán balek volt. Az élet balekja. Aki túl nyílt volt, túl jó ember, soha senkit nem ölt meg, nem bántott meg, mégis ő vezekel.

S hogy volt-e szerelem az életében? Első barátnője, Barbara, meghalt. Második, egyben felesége és gyermeke anyja, Mirtha, a férfi lecsúszása idején elhagyta, gyerekét elvette tőle.
Pedig jó apa volt. Nagyon jó.

Christina Sunshine Jung, aki azóta már felnőtt nő, egyszer sem látogatta meg apját a börtönben.

A film, amelyben Johnny Depp alakítja George-ot, remekül  megkomponált mű. Túl sok részletet nem közöl, de erre ott van a filmmel azonos című könyv. Letehetetlen, hihetetlen mű. A legapróbb részletekig mutatja be George Jung életét. Kihagyhatatlan.

Mámoros, hiteles, zseniális igaz történet.

Folyt. köv.